A szerda délben, az RMDSZ székházában megtartott sajtótájékoztatón Kereskényi Gábor, a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke és parlamenti képviselő, illetve Pataki Csaba, a Szatmár Megyei RMDSZ elnöke és szenátor tartott sajtótájékoztatót. Ennek témája a Szatmár, Szilágy és Bihar megyékben megtartandó népszavazás kezdeményezése volt, amelyen a lakosok három kérdésre kellene választ adjanak. Arra kérdeznek majd rá, hogy a szavazópolgár egyetért-e azzal, hogy a helyi és megyei feladatköröket ne központosítsák; azzal, hogy a jelenlegi nyolc fejlesztési régiót újragondolják, átszervezzék 2-4 megyét tömörítő gazdasági fejlesztési régiókká, illetve azzal, hogy Bihar, Szatmár és Szilágy megyék közös fejlesztési régiót alkossanak.
Pataki Csaba elmondta: már rég bebizonyosodott, hogy a nagy fejlesztési régiókban nincs mindenkinek lehetősége ugyanúgy fejlődni. A jelenlegi, észak-nyugati régióban az elmúlt években egyedül Kolozsvár tudott folyamatos fejlődést mutatni, országos szinten pedig a mamut-régiók a kincses város mellett csak Brassónak, Temesvárnak és Bukarestnek hoztak jelentős pozitív változást.
A szenátor kitért arra is, hogy miért ez a három megye kerülne az RMDSZ álláspontja szerint egy régióba. Szatmár és Bihar megye a határmenti pályázatokban érdekelt, történelmileg és földrajzilag pedig Szilágy megye a másik két megyéhez köthető. Amiatt nem került be a tervbe Máramaros megye, mert egyrészt ők Ukrajnával dolgoznak határon átívelő projekteken és mivel hegyvidékről van szó, sokkal jobban összetartozik Beszterce-Naszód megyével.
Romániában egyedül az RMDSZ-szervezet rendelkezik egy írásos, a kormányhoz leadott, ésszerű fejlesztési régiók megalapításáról szóló tervvel, 2011 óta - jelentette ki Pataki.
20 ezer aláírást gyűjtenének két hét alatt
Kereskényi Gábor a sajtótájékoztató keretében kijelentette: a következő két hétben Szatmárnémetiben 10 ezer, a népszavazás kiírását támogató aláírást, a megye többi településén pedig szintén ugyanennyit gyűjtenének össze. A referendumot ugyanis a lakosság 5 százalékának az aláírásával, illetve a megyei tanács tagjai harmadának kérésével lehet kiírni. Az RMDSZ, biztos ami biztos, mindkét úton kérni fogja a népszavazást.
Azok, akik aláírásukkal támogatnák a kezdeményezést, azok az RMDSZ-székházakban, aláírásgyűjtő pontokon és az önkénteseknél láthatják el kézjegyükkel a gyűjtőíveket. Amennyiben minden rendben fog folyni, a népszavazást december 8-án tartanák meg.
Mindkét politikus fontosnak tartotta kiemelni: nem hagyhatjuk, hogy fejünk felett döntsenek Bukarestben, hanem hangot kell adnunk véleményünknek. A népszavazással pedig pont ezt tennénk.
A népszavazás sikeréhez 50%+1 szavazat kell
A politikusok szerint a többi két megyében civil szervezetek, politikai alakulatok álltak a kezdeményezés mellé és remélhetőleg Szatmár megyében is így lesz.
A népszavazáson arról is véleményt mondhatnak majd a lakosok, hogy szeretnék-e, ha a szóban forgó megyék megtarthatnák-e adminisztratív feladataikat. A legpesszimistább forgatókönyv szerint - ismerve a kormány elképzeléseit - akár úgy is járhatunk, hogy ha megmarad a mamut-régió, Kolozsvárra kell majd mennünk ügyeinket intézni. A kolozsvári adminisztratív központ pedig rengeteg késlekedést, bürökráciát hozna. Ugyanúgy, ahogy nagy csendben megtörtént a pénzügyi intézmények esetében: az elmúlt időszakban egy hónapnál is hosszabb ideig tartott mondjuk egy cég bejegyzése.
Kereskényi Gábor és Pataki Csaba is hangsúlyozta: a kisebb, logikusan összeállított régiók ügye nem román vagy magyar érdek, hanem a megye összes lakosának az érdeke. Ahhoz pedig, hogy a népszavazás eredményes legyen, a választásra jogosultak eggyel több mint a felének részt kell vennie ezen.